És akkor jöjjön a várva várt folytatás. Először is szeretnék elnézést kérni a nagy csendért tőletek, majdnem kettő hét telt el azóta. Úgy voltam ezzel, hogy egyszerre szeretném nektek megírni az akkori friss, és a mostani tapasztalataimat is, melyben mind negatív és mind pozitív is lesz. Elérkezett megint egy nagy nap az életemben, sétálva a városban a szalon felé eszembe jutott a hajbeültetés előtti nagy várakozás érzése, és egyfajta rossz már-már csalódottság érzése egyaránt, az eddig, az életemben megtörtént bármely féle „Norbi nyugi, újra lesz hajad” témával kapcsolatban. De valahogyan mégis sikerült elengednem a sötét fellegeket, mert belegondoltam abba, hogy ha már ez sem fog működni akkor vége a hajak álmának, mint oly sokszor már életemben. Megérkeztem a szalonba... Ez az!

A szalonba való megérkezés pillanatában ismét egy kedves közeg fogadott, sőt mi több a nagy titulusokkal rendelkező Berendi László is ott volt, és nem mint egy dirigáló főnök, hanem mint egy első látásra egyszerű, de annál kedvesebb és humorosnak tűnő fodrásznak tűnő szakember, aki éppen egy frizurán dolgozott. Ez vajmiképp jól esett nekem, mert életemben a munka iránt érzett alázat mindig is fontos szerepet töltött be, végre nem egy menő hírekből már számomra ismerté vált „sztárt” láttam, aki csak integet, pacsit nyújt, és előadja magát... Hanem egy embert aki tényleg dolgozik a saját szalonjában a többi fodrásszal együtt és valószínűleg ezzel önt beléjük motivációt, még akkor is ha minden sarkon már fodrászszalon található Budapesten. Megint elkalandoztam, ne haragudjatok miatta. Kissé negatívnak tűnt, hogy 10 percet várakoznom kellett a felhelyezés előtt, de a fiatal srácok, akiké a Hairoic vállalkozás, éppen elpakoltak, állításuk szerint már aznap a harmadik vendég után. Fontos megjegyeznem, hogy akkor még csak délután kettő óra volt.

Amíg vártam, hihetetlen dolog történt velem... a fodrász kamara elnöke (a korábban említett Berendi László) végzett munkásságával és elkezdett velem beszélgetni amíg egy cigarettát elszívtam. Nem beszéltünk nagy dolgokról, de már a gesztus példaértékű volt abban a pillanatban. Beültem a fodrászszékbe. Bevallom őszintén egy kis félelem lett úrrá rajtam mert „te Úristen újra lehet hajam” érzés lett úrrá rajtam, kissé ideges voltam. De a srácokból sugárzó optimizmus, és lazaság, nyugalommal töltött el, hogy nem én vagyok a tizedik vagy századik ember aki megfordul náluk. Mikor konzultáltunk elhangzott, hogy mi fog történni, valamivel hosszabb haj kerül majd felhelyezésre mivel annak hosszából még lehet elvenni, azonban hozzáadni már nem.

De őszintén nem gondoltam volna, hogy az a pár centiméter plusz a hirtelen felhelyezett sűrű és dús hajzat Tarzant varázsol belőlem, vagy ahogy, ők fogalmazták „Kylo Rent a Star Warsból”. Kár, hogy nem csináltam egy selfiet, mert én nagyon jót mulattam a még fodrászolás előtti felhelyezett új hajamon. Amikor már a fodrászszékben ültem rájöttem, hogy ez a hajhossz nem is volt rossz döntés, mivel a fodrász sokkal jobb frizurát vágott belőle mint amire én korábban gondoltam, de ezért ne kövezzetek meg, régen láttam már ennyi hajat a fejemen. Kicsit módosítottunk az elképzelt frizurán, a fejformámhoz tényleg jobban állt. Csatolok pár képet, ne haragudjatok a minősége miatt.

Előtte:

Utána:

És igen kissé kócos is vagyok rajta épp ébredés után készítettem.

Egy szó mint száz, teljesen elégedetten távoztam a szalonból az új frizurámmal. Összegezve tehát, minden rendben ment, különösen tetszett, hogy a számlaadás nem kérés kérdése volt hanem automatikus (én erre szoktam harapni), valamint az, hogy nem a régi fagyilkos nyomtatási formátumot használták annak kiállítására, hanem egyszerűen egy e-mailben elektronikusan küldték azt.

Fontos megjegyeznem, hogy tényleg egyszerű az új hajam otthoni mosása, illetve formázása, mivel az ehhez szükséges sampont és fésűt is ajándékba kaptam a felhelyezés után. A fodrásznál is tudtam volna venni az új hajamhoz kompatibilis hajzselét vagy waxot, de én inkább pár nappal később vásároltam meg ezeket egy szupermarketben, amikről pontos leírást kaptam a fodrásztól, így nem nyúlhattam mellé. Azóta is napi szinten formázom az új hajamat, végre jól esik valamit megfogni, formázni és megfésülni reggelente, nem kidobott időként élem meg ezt minden reggel, hanem egy visszatérő, de új, számomra kedves napi rutinként. Mint írtam majdnem kettő hét telt el, azóta nyaraltam is, Máltán. A hely megnevezése azért fontos, mivel igencsak izzadtam, fürödtem, szirtek tetejéről vetettem magam vízbe. Mik a tapasztalatiam?

A haj minőségéből nem veszített, selymes, jó tapintású nem hullik, igaz kicsit megszívta a nap, de ezzel igazolva találom azt, hogy igazi ember haj lehet. Pár lánnyal is közelebbi kapcsolatba kerültem, de erről inkább szóban, élőben beszélnek/beszélnék barátaimmal. Jól éreztem magam, valahogy máshogy, talán olyan lehettem mint Gandalf mikor leveti szürke köpenyét és demonstrálja az előtte lévőknek, esetemben a világnak, hogy már nem szürke, hanem fehér Gandalf vagyok. Még mindig furcsa, de teljesen pozitív értelemben furcsa minden reggel a tükörbe néznem, mert az új frizurámmal éveket fiatalodtam. De egy negatívumot azért el kell mondanom, de szeretném megjegyezni, hogy erre felkészítettek mind a konzultáció és mind a felhelyezés folyamata közben. Több mint kettő hétnyi napozás, izzadás, vízbe ugrálás, búvárkodás után vettem észre, hogy hátul a hair system (igen megtanultam ezt is jól leírni remélem), kicsit, pár millimétert elvált a fejbőrömtől.

A srácok valószínűleg fel vannak készülve az ilyen dolgokra is tapasztalatukból kiindulva, mivel kaptam ajándékba egy kis ragasztót erre a célra, előszőr természetellenesnek tűnt, hogy egy kis ecsetelővel aláhúztam egy kis ragasztó csíkot, mármint a felvált terület alá, és azt hajszárítoznom kellett, de csodák csodájára 3 perc alatt megoldottam azt, hogy újra olyan legyen a tapadás mint a felhelyezés utáni pillanatokban, és tudjátok, hogy miért varázslat ez? Azért mert azóta kitart, lett hajam a szinte semmiből, több az önbizalmam, és furcsa mód ne haragudjatok de kevesebb affinitást érzék ahhoz, hogy folyamatosan posztoljak. De ez nem jelenti azt, hogy nem is fogok. Nemsokára újra jelentkezem.

Sziasztok!